A talajok sótartalmának emelkedése globális kihívás. A termőterületek szikesedése világszerte több, mint másfél milliárd embert érint. Sokan nem is gondolnánk, de télen az utak jégmentesítése által használt kősó révén bekerülő ionok is súlyosbíthatják ezt a problémát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói által végzett vizsgálatok rámutattak arra, hogy a magas sókoncentráció miként befolyásolja többek között a mélyen a talajban csírázó búza csíranövények fejlődését, és milyen sók károsíthatják leginkább a növényeket.

A talajok elszikesedése, nemcsak a mezőgazdaságot érinti, hanem a helyi növénytermesztést is a kertekben, az olyan utak közvetlen közelében, ahol télen nagy mennyiségű sót alkalmaznak az utak jégmentesítésére. A kutatás azt mutatja, hogy a magas sókoncentráció direkt módon befolyásolja a csíranövények fejlődését, akár a növény halálához is vezethet.

Az eredmények kimutatták, hogy a zöldülés, azaz a klorofill bioszintézise és a fotoszintetikusan aktív színtestek, a kloroplasztiszok fejlődése gátolt a sötétben nevelt, majd közvetlenül magas sókoncentrációnak kitett búzalevelekben, ami végül a csíranövények elhalásához vezethet.

Negatív következményei ellenére a kősó hatékonysága a balesetek megelőzésében vitathatatlan. Az erre a célra leggyakrabban használt nátriumnak van a leginkább negatív hatása, a káliumsók és a kalcium-klorid környezetbarátabb jégmentesítő vegyületek.

A kutatók szerint ezek a megállapítások segíthetik a növénytermesztők és az utak karbantartásáért felelős szakembereket abban, hogy fenntarthatóbb módon kezeljék a hóeltakarítást és jégmentesítést, minimalizálva a környezeti károkat és támogatva a növények egészségét.

A  kősó a csapadékból származó vízzel érintkezve a gépjárművét is károsítja. Az így keletkezett ionok felgyorsítják a vas-oxid képződését és erodálni kezdi az autó fémalkatrészeit. A legtöbb, amit ez ellen tehetünk az a gépjármű gyakori mosása és viaszos kezelése, főleg az alváz- és futómű részein.